Igen, nyakunkon a 19-edik foci vb, de ez a blog nem részletes statisztikai adatokra akar épülni, hiszen mindenki kívülről fújja, hogy Brazília ötszörös világbajnok, európai csapat sosem nyert vb-t más földrészen, Maradona és Pelé a múlt század két legjobb labdarúgója, s Magyarország kétszeres ezüstérmes, bár '38-ban is buktunk egy döntőt, mégis mindenkinek '54 fáj... Barátaimmal már 30 évvel ezelőtt egyetértettünk abban, hogy a vb ugyan csak egy hónapig tart, viszont utána 47 hónapon át lehet róla beszélni (bár a CSAK szócskával bizonyára sok háziasszony nem ért egyet, akiknek férjeik 30 napon át csak a tévét bámulják, ahogy ,,22 hülye kerget egy labdát"). Sőt, 47 évig is, illetve attól függ, kinek milyen emlékei vannak - jók, rosszak egyaránt. A spanyolok bizonyára jónéhány évszázadon át fogják emlegetni a 2002-es Dél-Korea elleni elcsalt meccsüket, sűrűn emlegetve az egyiptomi Gamal GHANDOUR játékvezető felmenő ági rokonait, aki kiegészülve két futballnagyhatalom (Uganda és Trinidad) partjelzőjével 3 szabályos góltól fosztotta meg Hierroékat a továbbjutástól, miközben látszólag nagyon jó barátságban volt Guus Hiddink-kel, a hazaiak szövetségi kapitányával. Az angolok sem tértek napirendre a mai napig az ,,Isten keze" gól felett, melyet Maradona ütött Peter Shilton hálójába 0-0-ás állásnál a '86-os vb negyeddöntőjében. Igaz, a második Diego-találat talán minden idők legszebb gólja volt, 6 angol kísérte őt 60 méteren keresztül, ám szerelnie egyiknek sem sikerült, de még szabálytalankodnia sem. Ettől függetlenül a ködös albionban joggal gondolják, szó szerint kiütötték őket, s a 2-1-es vereség egy Ali Bin Nasszer nevű tunézia játékvezetőnek, valamint sasszemnek egyáltalán nem nevezhető costa rica-i partjelzőjének köszönhető. Valószínűleg a ránk váró vb sem fog minden hiba nélkül lezajlani, elég ha a pótselejtezőn történt Henry-kezezésre gondolunk, amely pontot tett az ír reményekre, ugyanakkor felvetődik a kérdés: miként állnak majd a játékvezetők a francia csapathoz? Mert tudat alatt nyilván ott mozog majd a bírókban, hogy ez a francia válogatott kollégájuk egy nagy bakijának köszönhetően játszhat Dél-Afrikában. Persze nemcsak negatív dolgokat szeretnék feleleveníteni, de kétségtelen, néha az az ember érzése, hogy a labdarúgás a világ legigazságtalanabb játéka. Az egyszerű szurkoló nem tudhatja, milyen erők (nevezzük sportdiplomáciának?) mozognak a háttérben. Azért abban nagyjából egyetért mindenki, hogy végeredményben a legjobb csapatok jutnak el a legmesszebbre, persze némelyiknek nagyobb a hátszele, némelyeknek meg nagy hullámokkal kell megküzdeniük a legkisebb sikerért is. Akár így, akár úgy - a világ beszél a futballról, a vb pedig a legnagyobb találkozója ennek a játéknak. Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - szemezgetek az eddigi 18 vb történeteiből, bízván abban, hogy sok fiatal is nézi majd a dél-afrikai Mundialt, s olvassa e blogot, ők biztosan találnak új információt. És persze várom a kommenteket is, hiszen sok a futballszerető szurkoló, s mindig tudnak újat mondani egymásnak.
Pelé & Rooney
Nos, a Manchester csatára azért még messze van a Fekete Gyöngyszemtől, minden esetre az elmúlt időszakban érdekes dologra lehettünk figyelmesek, mégpedig Rooney fejesgóljaira. Az egyre jobb formában lévő csatár bevallása szerint sokat gyakorolja a fejeseket, mert érezte, ez játékának a gyengéje. Az utóbbi időben azonban már fontos gólokat fejelt (a Milan védelme tudna erről mesélni), az angol csatár kopaszodó kobakjáról egyre többször pattan hálóba a labda. S hogy ez hogyan kapcsolódik Peléhez? A háromszoros világbajnok brazil fenomén pályafutása során szintén nem a fejjátékáról volt híres, a '70-es mexikói vb előtt azonban a szokásosnál is többet gyakorolta a fejelést. Aztán az olaszok elleni döntőben egy beadásnál húsz centivel emelkedett magasabbra a vele együtt felugró olasz védőnél, s ezzel Brazília 1-0-ra vezetett, később 4-1-re nyert és harmadszor is világbajnok lett. Rooney esetében két kérdés van: 1.) az angol válogatott 44 év után tud-e végre egy világversenyen számottevő szerepet játszani? 2.) Lehiggadt-e annyira, hogy ha felhergelik (mint 4 éve a portugálok ellen), nem állíttatja ki magát? Ha mindkét kérdésre ,,igen" a válasz, akkor elképzelhető, hogy egy Wayne Rooney-fejesgól akár a világbajnoki címről is dönthet. Ám azt hiszem, erről még a legvérmesebb angol szurkolók is csak álmodni mernek.
Íme, az a bionyos Pelé-fejes:
Egy jól sikerült szabadrúgás (?)
Azért a foci vb-k időnként nemcsak komoly meccseket, lesgólokat, szép megoldásokat tartogattak nekünk szurkolóknak, hanem vicces jeleneteket is. Mwepu Ilunga, a zairei labdarúgás ,,fenegyereke", elhatározta, hogy beírja magát a futballtörténelembe. 1974-ben még csak egy afrikai ország kvalifikálhatta magát erre az eseményre, s ha belegondolunk, hogy Zaire 0-14-es gólkülönbséggel esett ki (köztük egy 0-9 Jugoszlávia ellen), akkor még ezt az egyet is sokallhatjuk. Képzeljük el, milyen lehetett a többi ország válogatottja, ha Zaire volt köztük a legjobb. A fekete ország válogatottja Brazília ellen fejezte be a csoportküzdelmeket, s viszonylag szép eredményt ért el (0-3), hiszen ne feledjük, a brazilok világbajnokként érkeztek Nyugat-Németországba. Végig is támadták a meccset, amit a szerény képességű afrikaiak egyre nehezebben viseltek. Az egyik szabálytalanság után Mwepu egy jól eltalált lövéssel vette célba a brazil kaput mintegy 80 méterről. A dolog szépséghibája csupán az volt, hogy a szabadrúgást a braziloknak kellett volna elvégezni, ám ezt a zairei játékos nem értette, először beállt a sorfalba, majd onnan kirohanva rúgott hatalmasat a labdába. A mai felfogás szerint alighanem kiállították volna, ám akkor még nem voltak ennyire szigorúak a szabályok, Mwepu megúszta sárgával, bár széttárt karral jelezte, nem érti, miért kapta :-)
Íme, meg is nézhető a jelenet:
Wilmots szabályos(?) gólja
A 2002-es vb nem a bíróké volt, ebben minden hozzáértő egyetértett. A ,,világhírű" Peter Prendergast jamaicai játékvezetőnek a későbbi világbajnok brazilok jönnek néhány sörrel, ugyanis az első félidőben ez a jelenet játszódott le a brazil 16-oson belül:
https://www.youtube.com/watch?v=ZGwjQqXu_IM
Az állás ekkor 0-0 volt, bevallom én nem láttam szabálytalanságot, de sokan mások sem. Wilmots egész egyszerűen megverte a levegőben a brazil védőt, s vezetést szerezhetett volna a belgáknak. Egy angol bíró tuti megadta volna... A brazilok egyébként 2-0-ra nyerték a mérkőzést, de 0-1-ről lehet, jobban megizzadtak volna a győzelemért, ráadásul a tét a legjobb 8 közé jutás volt. Peter Prendergast nem lett tiszteletbeli belga állampolgár...
Világbajnokok vergődése
Végignézve az eddigi 18 világbajnokságot, mindössze kétszer sikerült a címet megvédenie az éppen aktuális világbajnoknak. Nézzük, hogyan szerepeltek 1930 óta a következő világbajnokságon azok, akik 4 évvel korábban ünnepeltek.
1934-ben Uruguay nem utazott el Olaszországba, mivel 4 évvel korábban csak 4 európai nemzet tette tiszteletét az uruk meghívására, így nem is duplázhatott! 1938-ban Olaszországnak sikerült a '34-es diadalt megismételnie. 1950-ben viszont a háború utáni kaotikus állapotok miatt el sem utaztak Brazíliába, noha a FIFA állta volna az összes költségüket. 1954-ben mi magyarok voltunk, akik hazaküldtük az '50-es győztes Uruguay-t, a döntőbe jutásért folyó derbin nyertünk hosszabbításban 4-2-re. 1958-ban a négy évvel korábban minket legyőző NSZK bejutott ugyan az elődöntőbe, de ott már nem bírt a házigazda svédekkel. '62-ben Garricháék simán nyertek, így megtörtént második, mindmáig utolsó címvédés. 1966-ban ismét a magyar válogatott (és a portugál) küldte haza a vb-címmel rendelkező tizenegyet, Brazília szégyenszemre már a csoportmeccsek után búcsúzott. '70-ben az angolok hiába vezettek a negyeddöntőben 2-0-ra a németek ellen, hosszabítás után 3-2-re kikaptak és így pont az a csapat gondoskodott a hazautazásukról, akiket négy évvel korábban a döntőben vertek 4-2-re. '74-ben a már Pelé nélküli Selecao valahogy elvergődött a bronzmeccsig, de ott kikapott a lengyelektől 1-0-ra. A hollandok elleni 0-2 volt a kegyelemdöfés a középdöntő utolsó meccsén, bár Jairzinhoék az egész vb-n mindössze 6 gólt rúgtak, ebből is hármat Zairének, így hát már a 4. hely is némiképp csoda volt! Négy év múlva Argentínában még rosszabbul járt a '74-es győztes NSZK: a legjobb nyolc között esett ki, mivel a középdöntő három meccsén 2 döntetlen mellett egyszer kikapott. Már a csoportmeccseken sem brillíroztak Rummeniggéék, egyetlen győzelmük (Mexikó ellen 6-0) és két X-ük volt, az egyik Tunézia ellen. 1982 Argentínának nem hozott nagy sikert, pedig már volt egy Maradonájuk. A középdöntőben a brazilok és az olaszok is leverték őket (3-1 és 2-1), így a legjobb négy csapat küzdelmét már otthonról nézhették. 1986 Mexikó: az olaszok még a nyolcba sem(!) jutottak be, ami a Platini vezérelte franciáknak volt köszönhető (2-0). Így a négy évvel korábbi NSZK elleni 3-1-es diadal a döntőben már csak szép emlék maradt az azúrkékeknek. '90-ben Olaszországban az aktuális világbajnok Argentína szépen helytállt, bár kissé nehézkesen, de Brazília, Jugoszlávia és a házigazdák bánták, hogy találkoztak Maradonáékkal, utóbbi kettőt csak büntetőkkel sikerült legyőzniük a gauchóknak. Az aranyért folyó harcban egy Brehme 11-es döntött az NSZK javára. 1994-ben a bolgárok Jordan Lecskov fejesgóljával búcsúztatták Klinsmannékat (2-1), így a világbajnok nem ért be még a legjobb négybe sem. 1998-ban a brazilok a '94-es arany után ezúttal ezüstöt szereztek, a döntőben a házigazda franciák nyertek 3-0-ra. Négy évvel később viszont 0-3 volt, na nem a két csapat mérkőzése, hanem Zidane-ék gólaránya, senki nem hitte volna, hogy rúgott gól nélkül és mindössze 1 ponttal esnek ki a gallok. A csoportból Szenegál és Dánia jutott tovább. Aztán jött a németországi vb 2006-ban, még mindig a franciákról kell beszélnünk, hiszen Henry góljával a negyeddöntőben 1-0-ra nyertek Ronaldinho-ék ellen, így ismét egy vb, ahol a címvédő a négybe sem jut be. Kíváncsian várjuk az olaszok idei szereplését, bár ami ebből a kis összeállításból levonható konklúzióként, az az, hogy Buffonéknak nem nagyon van több sanszuk 10-15%-nál, hogy idén is ők emelhessék magasba a kupát.
Elkezdődött...
Küzdelmes, változatos döntetlen a nyitányon:
Dél-Afrika-Mexikó 1-1 (0-0)
Az első félidőben 2-3 góllal vezethettek volna a közép-amerikaiak, a végén azonban örülhettek az 1 pontnak is. A látottak alapján nem lehetetlen, hogy ez a két csapat fog búcsúzni ebből a csoportból...
Spanyolország először
A maga nemében érdekes vébé volt, főleg, ami a negatívumokat illeti. A világbajnok utolsó négy meccse 1-0-ra végződött, a döntő a hollandok ellen inkább háború volt, mint futball. Az olaszok, brazilok, argentinok leszerepeltek, kellemes meglepetést okozott viszont Ghána és Uruguay. Soha nem látott bírói tévedések borzolták a kedélyeket, a FIFA-ra egyre nagyobb súly nehezedik, videóbírót követel szinte már mindenki.
